A féreg hím és nő felépítése
Szervezettani jellemzésük A 6.
Köztakarójuk bőrizomtömlő, tápcsatornájuk kétszakaszos, az élősködőknél változó mértékben csökevényes. Légzőszervük nincsen, az oxigént testfalukon keresztül veszik fel. Testüregük elsődleges testüreg, amelyet az örvényférgeknél laza szerkezetű, speciális kötőszövet parenchyma tölt ki.
Kiválasztószervük ozmoregulációt végző elővesécske. Keringési rendszerük nincsen. A laposférgek a vérmételyek kivételével hímnős állatok.
- Ellenőrző kérdések a
- Paraziták spórái
Ivarszerveik felépítése változatos. A paraziták közül a galandférgeket érdemes kiemelni, ahol a féregláncnak a dajkától távolabbi ízeit zömmel az ivarszervek többnyire egy hím és egy női és ivartermékek töltik ki.
A közvetett fejlődésű mételyek közegészségügyi szempontból talán legjelentősebb csoportjában, a vérmételyeknél a két ivar között jelentős dimorfizmus alakult ki l. B ábra.
A hím nagyobb a nősténynél, és a nőstény teste a hím testhosszában futó csatornában helyezkedik el; összekapcsolódva élnek. Idegrendszerük ún. Neuroszekréciós sejtjeik is vannak. A kefalizáció következtében a feji végen csoportosulnak az érzéksejtek tapintó- áramlásérző- és kemoreceptorok.
Szemléletes példával szolgálnak erre a számos planárián jól megfigyelhető fülszerű nyúlványok, amelyek érzéksejtekkel sűrűbben ellátott területek. Szemük serlegszem.
Gyűrűsférgek
A szabadon élők életkora nem ismert. A féreg hím és nő felépítése paraziták között a kifejlett galandférgek akár hosszú éveken át élősködhetnek, miközben ontják a petéket.
A kifejlett vérmételyek negyven éves kort is megérhetnek.
Fejlődésmenetük és lárvatípusaik Az örvényférgek egyedfejlődése közvetlen, csak a tengeri ágasbelű örvényférgeknél fordul elő lárvaalak. A közvetett fejlődésű mételyeknél és a galandférgek körében bonyolult fejlődésmenet tapasztalható változatos lárvatípusokkal. A paraziták között sok fajnál előfordul gazdaváltás.
Férfi nemi szervek
Köztesgazdának nevezzük azt a gazdaszervezetet, amelyben a parazita növekszik, ivartalanul szaporodhat, ivarosan azonban nem. Végleges gazda az az állat, amelyben az ivarérett, ivarosan szaporodó parazita él.
Néhány férgek azok okait példát érdemes áttekinteni a galandférgek lárvatípusai közül.
Az embrionális fejlődés elsőként parányi hathorgas vagy csillós hathorgas lárvát eredményez. Előbbi felszínén 6 apró horog van, és nem képes életben maradni a gazdán kívül.
Bevezetés az állattanba
A csillós hathorgas lárván egyenlítői helyzetben még egy csillóöv is van, amellyel rövid ideig úszhat a külvilágban, mielőtt a köztigazdába jutna. A köztigazdában újabb lárvaalakokon keresztül juthat el a galandféreg a kifejlett állapotba.
A borsóka cysticercus további lárvaalak: hólyag alakú képződmény, belsejében egy idő után már felismerhető a dajka.
- Fejfájást okoz a féregnek a szaporodás Pesthy Gábor
- Férfi nemi szervek – Wikipédia
- Mozaik Digitális Oktatás
- Fejfájást okoz a féregnek a szaporodás
- Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
- Gyűrűsférgek – Wikipédia
A dajkák száma dönti el a lárváknál, hogy hány új egyed keletkezik belőlük. A köztigazdát általában elfogyasztja a végleges gazda, így kerül át a féreg egyik gazdából a másikba. A végleges gazdában alakul ki a dajkából és ízekből álló test l.
A hátsó, ivartermékeket tartalmazó ízek leválnak és egy idő múlva kiürülnek. A megtermékenyített galandféregpeték a székletből is kimutathatók.
A közvetett fejlődésű mételyeknél szintén bonyolult fejlődésmenetekkel és változatos lárvatípusokkal találkozhatunk, amit a Közép-Európában ma is jelenlevő, egykor igen elterjedt májmétely Fasciola hepatica példáján mutatunk be.
Tartalomjegyzék
A petéből a vízben kibújó mikroszkopikus méretű csillós lárva a köztigazdába kerül, ott növekedni kezd, csíratömlővé alakul, kezdetleges bélcsatornája fejlődik beles csíratömlőmajd a belsejében lejátszódó ivartalan szaporodás során farkos lárvák alakulnak ki benne. Ezek kiszabadulnak, növendékmétellyé alakulnak, amit a végleges gazda elfogyaszt. A kifejlett métely az epeutakban él, ott szaporodik, megtermékenyített petéi a széklettel ürülnek ismét a külvilágba.
Európában a májmétely köztigazdája a törpe iszapcsiga Galba truncatulaamely vizesárkokban, nedves, kisvizes helyeken jellemző.
