Mit jelentenek a fakultatív paraziták
Tartalom
A lárvák és az imágók táplálékot vehetnek fel a megtámadott mit jelentenek a fakultatív paraziták gyökeréből, gumójából, szárából és a levelekből. Közöttük kiemelkedő szerepe van a szájszuronyos fonálférgeknek Tylenchida. Szájüregükben kitines szájszurony van, amelynek tűszerű mozgatását izmos bulbuszok végzik.
Parazita növény
A sejtfal roncsolásakor szabadon hozzáfér a sejtnedvhez, amit táplálékként felszív. Vírusvektor szerepük a tevékenységük kísérő jelensége. Az ide tartozó fontosabb fajok között megemlítjük a rizsfonálférget Aphelenchoides bessey Christiea búzafonálférget Anguina tritici Chitwooda szárfonálférget Ditylenchus dipsaci Filipjeva gumórontó fonálféreget D.
A fonálféregfajok többsége váltivarú. A felsorolt fajok megtermékenyített nőivarú egyedei olyan petéket raknak, amelyekben a fejlődés előrehaladott állapotát vedlés követi és ezért a peteburkot már az L2 stádiumban lévő mit jelentenek a fakultatív paraziták hagyja el.
Életük során összesen négyszer vedlenek. Ivarszerveik kialakulása a negyedik vedlés előtt kezdődik meg. Kedvezőtlen körülmények között a fonálférgek egyes fajai képesek életműködésük szüneteltetésére, ami több éven keresztül biztosítéka az életben maradásuknak.
A jelenséget anabiózisnak nevezzük, ami széleskörű elterjedésük egyik biztosítéka. Hatékony védekezés a éves vetésváltás.
Navigációs menü
Vannak olyan csoportok, amelyeknél a külső váz elcsökevényesedett, másoknál pedig teljesen hiányzik. A termesztett és vadon termő növényeket károsító fajok nagy hányada a csupasz és meztelen csigák közé tartozik. Kültakarójuk felszíne nyálkás, mert a hámrétegben vagy alatta elhelyezkedő mirigyek intenzív nyálkatermelők.
A puhatestűek váltivarúak, vagy hímnősek. Az utóbbiaknál a megtermékenyítés kölcsönös, tehát mindkét egyed szaporít. Fejlődésük többnyire növekedés, testük nem szelvényezett. Táplálékfelvétel a szájnyílásban elhelyezkedő két álkapocs és reszelőnyelv radula segítségével valósul meg. Élőhelyük a dús levélzetű, főleg kertészeti növényállományok, ahol az esti és kora reggeli órákban intenzív a mozgás és a táplálkozás.
Tevékenységüket a talaj felszínén ezüstösen csillogó nyálkacsík, táplálkozásukat pedig a rojtosra rágott levélfelületek, vagy a húsos termések odvasítása jelzi. Kárt okozó fajok közé tartozik a recés meztelencsiga Derocerus reticulatum O. Müllera nagy meztelencsiga Limax maximus Linnaeusa sárga pincecsiga L. Ellenük hatékonyan védekezhetünk úgy, hogy kedvező élőhelyeket alakítunk ki nedves falapok, nedves textil és szalmacsomóks körülöttük kétnaponta oltatlan mészporcsíkot szórunk; ezeken Trichomonas kezelés interferonnal a csigák nyálkatermelő mirigyei sérülnek, ami a pusztulásukat okozza.
Megnövekedett egyedszám esetén a metaldehid hatóanyag-tartalmú készítmények jó gyérítő hatásúak. Közöttük találjuk a növényeket károsítók zömét, amelyekkel szemben rendszeresen, vagy legalábbis időszakosan védekezésre kényszerülünk.
Védekezési kényszerhelyzetben vagyunk a szántóföldi, kertészeti, üvegházi termesztésben és a raktározott termények, valamint termékek vonatkozásában.
A kárt okozó fajokkal együtt hasznos tevékenységet folytatók is léteznek. Ezek szerepe a növények megporzására a nektárgyűjtésre, a ragadozó, a parazita és a parazitoid tevékenységre, továbbá az elhalt szerves anyagok lebontására terjed ki.
Az ízeltlábúakat jellemző tulajdonságok között kell megemlíteni a szelvényezettséget, az ízelt lábakat, a kitines külső vázat, a trachearendszert, a koncentrálódott hasdúclánc-idegrendszert és a pont- illetve összetett szemeket.
Parazita növény
Az ízeltlábúak törzsébe tartozó osztályok közül meghatározó növényvédelmi jelentősége van a rákoknak, a rovaroknak és a pókszabásúaknak. Rákok osztálya Crustacea A zömében vízben élő fajok kopoltyúval lélegeznek. Testszelvényeik száma ötven is lehet. A szervetlen sókban gazdag külső vázuk páncélszerűen kemény kutikula. Lábaik lehetnek járásra specializálódott pálcalábak, vagy úszásra alkalmas levél- és hasadt lábak. A szájszerv három lábpárból alakult. Felépítése változatos, alapvetően egy pár rágó mandibula és két pár állkapocs maxilla alkotja.
Zömében váltivarú állatok. Az ide tartozó fajok posztembrionális fejlődése szelvényképző anamorfózis.
Hazai rizstermesztő területek növényállományát a nyári pajzsosrák Triops cancriformis Bosc veszélyezteti.
A mészben gazdag kutikulájú, lapított testű, szárazföldi érdes pinceászka Porcellio scaber Latreille posztembrionális fejlődése epimorfózis útján valósul meg. Rovarok osztálya Insecta A hatlábú rovaroknak 21 szelvényből álló, egymástól jól elkülöníthető három testtájéka fej, tor, potroh van.
A parazitizmus típusai: fakultatív és kötelező paraziták - Tünetek September
A fejen található, változatos felépítésű szájszervek funkcionális működése határozza meg a táplálék megszerzésének módját. A szilárd táplálékot fogyasztó állatok a sáskák, szöcskék, bogarak és lárváik rágó szájszervét páros rágók mandibula az állkapocs maxilla és az alsó ajkak labiumvalamint a felső ajkak labrumtovábbá a nyelv lingula alkotja.
Ebből az ősi típusból, módosulással jöttek létre a többek között folyékony táplálék felvételére alkalmas szúró-szívó szájszervek.
Ezzel a szájszerv típussal — figyelemmel a módosulásokra — táplálkoznak a tripszek, poloskák, mit jelentenek a fakultatív paraziták, növénytetvek, levélbolhák, liszteskék, levéltetvek, pajzstetvekatkafélék és a vérszívó szúnyogok. A legyek nyaló-szívó szájszervét a fejtokba épült alsóajak alkotja, amelynek kiszélesedett végét a tracheákból kialakult nyálvezető csövek szövik át. Táplálékuk mézharmat, nektár stb. Több családba tartozó faj szájszerve visszafejlődött, ezért nem táplálkoznak.
Teljes átalakulással fejlődnek, lárváik nyű típusúak. A legtöbb faj váltivarú. A növényeket károsító lepkefajok imágói mézharmattal, nektárral, virágporral, táplálkoznak, de soha nem károsítanak. Szájszervük a pödörnyelv, amely táplálkozás esetén egyenes lefutású csővé alakul, és betölti a táplálék felvételére alkalmas szívó szerepet.
A szívó szájszerv az állkapocs külső karéjából alakult. Teljes átalakulással fejlődő lárváik hernyótípusúak. Azokra az anatómiai és morfológiai, továbbá életmódbeli sajátosságokra itt nem térünk ki, amelyek alapot képeznek a rovarok osztályába tartozó rendek egymáshoz viszonyított mit jelentenek a fakultatív paraziták.
A parazita növények a következőképpen csoportosíthatók az a és b pontok mindegyik esetben egymást kizáróak : 1a. Obligát parazita — olyan élősködő növény, amely gazdanövény nélkül nem képes a teljes életciklusát végigélni. Fakultatív parazita — olyan élősködő növény, amely gazdanövény nélkül is képes a teljes életciklusát végigélni. Szárparazita hajtásparazita — olyan élősködő növény, ami a gazdanövény szárához hajtásához kapcsolódik.
A rovarok többsége váltivarú gametogenesis. A nőivarú egyedek termelik a petéket, a hímek a spermiumokat, amelyek egyesülését követi a megtermékenyített peték rakása.
A megtermékenyítés elmarad a steril hímek párzó aktusát követően, mert a nőstényeket ért mechanikai ingerhatás ekkor is beindítja a pete lerakásához szükséges izommozgásokat. A rovarfajok között gyakori jelenségnek számít a szűznemzés parthenogenezisamikor az ivarsejtek megtermékenyítés nélkül fejlődésnek indulnak.
Kedvezőtlen külső környezeti hatásokra így szaporodhat a nyári pajzsosrák Triops cancriformis Bosca hamvas vincellérbogár Otiorhynchus ligustici Linnaeusa gyapjaslepke Lymantria dispar Linnaeus.
Számos rovarfaj szaporodására jellemző a nemzedékváltakozás heterogoniaaminek során a férgek gyógyszerei felnőttkorban majd ivaros szaporodással fejlődő nemzedékek váltják egymást.
A szűznemzés során létrejött mit jelentenek a fakultatív paraziták rövid távon 10 nap, 2 hét követik egymást, és így tudják kiaknázni a tápnövények kínálta táplálékforrásokat.
Parazita kezelés a tököt
Az ivaros szaporodással pedig megőrzik a genetikai variabilitást. Ez a szaporodási mód, jellemzően a levéltetveknél érvényesül, amelyeknél ismert a teljes holociklikus és a részleges anholociklikus változat. A teljes szaporodási módot jellemzi, hogy a szűznemzéses nemzedékeket ivarosan szaporodó nemzedék váltja fel.
- Az alkalmazkodás módszerei Az opcionális parazitizmus egy olyan folyamat, amelyen keresztül két, genetikailag különféle organizmus kezdődik az antagonista kölcsönhatásokban.
- Bőratka típusai: Gyakran kezelik a vizsgálati tevékenységét parazita szervezetek, de nem.
- Tabletták emberi férgekhez 1 tabletta
- Milyen bajt okoznak a férgek?
- Gazdaszervezet változás paraziták
- Trichomonas a bőr alatt
Ezzel szemben a részleges szaporodást a szűznemzéses nemzedékek végtelen sora jellemzi, kedvező ökológiai körülményeket biztosító feltételek között. A teljes és a részleges szaporodási mód egyaránt érvényesülhet a tápnövényt cserélő heteroecikus és az egy tápnövényű monoecikus levéltetű fajoknál. Az embrionális fejlődés befejeződését követően született lárvákkal kezdődik, majd az imágó élettel befejeződik a posztembrionális fejlődés.
Növényvédelmi szempontból ítélve fontos, hogy a kárt okozó állatok lárvái minden esetben fitofág táplálkozásúak, tehát vagy szilárd rágó szájszervűekvagy folyékony szúró-szívó szájszervűek táplálékfogyasztók. Az ízeltlábú rovarok fejlődése két alapvető csoportba sorolható: Szelvényképző fejlődés anamorfózis jellemzője a vedlésekkel együtt járó szelvényszámnövelés.
Így fejlődnek pl. Szelvénytartó fejlődés holomorfózis jellemzően a rovarok osztályára érvényes. Életük folyamán állandó szelvényszámuk van, tehát vedlések során az nem változik.
A következő fejlődési formák különböztethetők meg: Kifejlés epimorfozis.
A lárvák hasonlítanak az imágókra, szájszervük, táplálkozásuk és kártételük is megegyezik. A primer lárvák vedlésekkel ivarérett imágóvá alakulnak. A kifejlés változatai közé tartozik az ametabólia, a monometabólia, a pseudometabólia és a neometabólia. Közülük kiemelhető a monometabólia, mert az utolsó lárva szárnykezdeménnyel rendelkező nimfa.
Így fejlődnek a tojócsöves és tojókampós egyenesszárnyúak, a fülbemászók, a poloskák és a levéltetvek. A neometabólia a tripszekre jellemző fejlődési változat. A második lárvastádiumot szárnykezdeményes pronympha előnimfamajd pedig egy vagy két félig nyugvó nymphaszakasz követi az imágóvá alakulás előtt.
Paraziták jelentése
Félátalakulás hemimetamorfozis. A lárváknak már mit jelentenek a fakultatív paraziták lárvakori szerveik. Életmódjuk és életterük eltér az imágókétól. A lárvák másodlagos, vagy szekunder lárvák. A félátalakulás változatai közé tartozik a prometabólia, a heterometabólia és a heremetabólia.
Közülük a kabócák egy részére jellemző a heremetabólia. Az utolsó lárvastádium előtt pihenő szakasz van, ami után — bábállapot nélkül — elveszítik lárvaszerveiket, és kifejlesztik szárnyaikat, imágóvá alakulnak. Teljes átalakulás holometamorfozis. Az így fejlődő rovarok tercier vagy harmadlagos lárvái nem hasonlítanak az imágókra.
