hogyan kellene a férgeknek kijönniük a kezelés után?

Egy nyúló féreg

Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek egy nyúló féreg olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző. Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma. Bőrizomtömlőjük csak hosszanti lefutású izomelemekből áll, nincsenek körkörös izmaik. Kiválasztószervük különleges felépítésű.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

A fajok egy része párzóhoroggal rendelkezik. További, másodlagos bélyegeik más állatcsoportoknál is megfigyelhetőek, de egy nyúló féreg bélyegeikkel együtt sajátos jelleget biztosítanak a fonálférgeknek. Testüket felépítő egy nyúló féreg száma nagy állandóságot mutat. Ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek regenerációra képtelenek.

A házinyulak férgei

Kutikulájukat vedlés útján tudják eltávolítani. Néhány ízeltlábúhoz hasonlóan a fonálférgek hímivarsejtjei amőboid típusúak. Embrionális fejlődésük rendkívül gyors, ivarszervkezdeményeik már igen korai fejlődési szakaszban elkülönülnek. Egyes szerveik sugaras szimmetria szerint épülnek fel. Képesek anabiotikus állapot kialakítására. A helminták megelőzésének eszközei az emberek számára érzékszervek kivételével szervezetükből a csillós sejtek szinte teljesen hiányoznak.

A fonálférgek testét a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Emésztő szervrendszerük három szakaszos. Szájszerveik felépítése jól egy nyúló féreg életmódjukat. Elkülönült légzési és keringési szervük nincs.

Fonálférgek

A legtöbb faj váltivarú, ivari dimorfizmus is megfigyelhető. Több lárvaállapot közbeiktatásával érik el kifejlettségüket. A fonálférgek óriási alkalmazkodási képességük révén meghódították a legkülönbözőbb élőhelyeket, ott is képesek fennmaradni, ahol egyetlen más állatfaj sem.

Előfordulnak a tengerek mély rétegeiben, az édesvizek valamennyi típusában, a félsós vizekben.

Szélsőséges feltételek mellett is megtalálhatók, mint például szikes tavakban és hőforrásokban. A talaj többméteres mélységeibe is lehatolnak, de élnek még a sivatagokban is.

Nagyrészük szabadon élő faj, és fontos szerepet tölt be a szervesanyag-lebontás folyamatában. Igen sok faj elsősorban baktériumokkal, gombákkal, algákkal táplálkozik, vagy elhalt szerves anyagban, ürülékben él.

Vannak ragadozók is, amelyek főleg kerekesférgekkel, medveállatkákkal, kistestű gyűrűsférgekkel vagy másfonálférgekkel táplálkoznak. Számos faj egy nyúló féreg nedvet szív. Szinte egy nyúló féreg élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge.

Bélférgesség tünetei és kezelése a gyerekeknél

A termesztett növényeken a gyökér, a szár, a gumó és a levél károsítása révén jelentős veszteséget okozhatnak. Vírus- baktérium- és gombavektor szerepük sem elhanyagolható. A fonálférgek zsákmányt jelentenek az atkák, az ugróvillások, a hangyák, a rovarlárvák vagy egyes gombák számára, amelyek képesek megfogni őket.

egy nyúló féreg

Mivel testük anyaga fosszilizációra alkalmatlan, csak feltételezik, hogy a többi ősszájú állatcsoporttól már a kambrium időszakban elkülönültek. Lenyomataik 50 millió évesek, míg borostyánkőbe egy nyúló féreg 30 millió évvel ezelőtt élt fajok maradtak meg. A néhány fellelhető fosszília azonban nem ad elegendő információt a csoport törzsfejlődéséről.

Ősi eredetüket konzervatív egy nyúló féreg egyöntetű testfelépítésük bizonyítja. Nem valamilyen magasabb fejlettségű csoport egy nyúló féreg formáját, hanem egy egyenes irányban, progresszíven fejlett taxont képeznek. Fejlettségüket jelzi a magasfokú életmódbeli differenciáltság. Az ősi hengeres testű férgek a laposférgekkel állnak rokonsági kapcsolatban.

Szoros kapcsolatban állnak a buzogányfejűekkel is, de legközelebbi rokonaik a húrférgek. Testüket a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Testhosszúságuk igen változó lehet, a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, míg a legnagyobbak akár több méteresek is lehetnek.

Tartalomjegyzék

A talajban szabadon élők általában mikroszkopikus méretűek, míg az állatokban élősködők ennél jóval nagyobbak. Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak. Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom ad némi színezetet. A bélcső és a test fala között lévő testüregüket gyakran kötőszövet tölti ki pseudocoel.

egy nyúló féreg

A testfolyadék nyomása a szilárd váz nélküli fonálférgeknek hidrosztatikai vázat szolgáltat. Testük tagolatlan, szelvényezetlen.

Навигация по записям

A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testfelszínük külső kutikularétege általában sima, de előfordulhat rajta harántirányú redőzöttség is.

Ez egyes fajoknál olyan kifejezett, hogy szelvényezettségnek tűnik. A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők. A Torquentia és Secernentia osztályoknál a test két oldalán hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig. Egy nyúló féreg kutikula kollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll, melyek különböző irányban futó rétegeket alkothatnak.

Az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteget lehet elkülöníteni. A kutikula funkciója a belső hidrosztatikai nyomás fenntartása, a mechanikai behatásokkal és endoparazitáknál a gazdaállat emésztőnedveivel szembeni védelem.

Fejlődésük során négyszer vedlenek.

férgek csökkentik a súlyt

Vedlés alkalmával a kutikula egy nyúló féreg, felső rétegét eltávolítják az állatok. A rákoktól és rovaroktól egy nyúló féreg a fonálférgek kutikulája a vedlések közötti időszakban is növekszik. A kifejlett állatok nem vedlenek, de a kutikula tovább nő. A kutikula rétegeit az alatta lévő epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis termeli, Cyprolet és Trichomonas a fonálférgeknél lehet egyrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium.

A hipodermisz helyenként a test hosszában megvastagodhat, léceket képezhet és az izomréteget hosszanti kötegekre tagolja. Általában dorzális, ventrális és laterális léceket lehet elkülöníteni A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztószerv. A hipodermiszsejtek magjai is itt, a lécekben találhatók. Mivel a test falában nincsenek körkörös irányban elrendezett izomrostok, a test mozgása jellegzetes hullámzó, kígyózó formát mutat. Egy nyúló féreg izomsejtnek van egy, a hipodermiszhez kapcsolódó, összehúzódásra képes, fibrillumokat tartalmazó talprésze.

A fibrillumok aktin és miozin filamentumokból állnak.

Ellenőrző kérdések a Az ektoderma és entoderma közötti teret azonban a mezodermából származó parenchyma és az izomsejtek teljesen kitöltik. Testüregük nincs. Testük kétoldalian részarányos.

Az izomsejt teste kontrakcióra nem képes, mert a miofibrillumok nélküli szarkoplazmát és a sejtmagot foglalja magába