Hogyan található a galandféreg, EXTRA AJÁNLÓ
Tartalom
Milyen bélférgek kerülhetnek szervezetünkbe?
Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba. Testük általában fehér, sárgás vagy szürkés árnyalatú. A galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két osztályétól. A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak.
A galandférgeknek több olyan szerve visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt. Leegyszerűsödött testfelépítésük jó példa arra, hogy az evolúció során nemcsak egyre bonyolultabb, hanem egyszerű szervezetű fajok is kialakulnak. Testük általában három részre tagolható. Speciális testrészük a fej scolexamely a megkapaszkodást szolgálja.
Rajta szívógödrök, szívókák, horgok, tüskeszerű nyúlványok lehetnek. Tipikus esetben a scolex után van egy nyaki germinatív zóna, amely az új ízeket proglottis hozza létre Hosszú, lapított testük kevés kivételtől eltekintve ízekre reggel nagyon rossz szaga van. Az egyes hogyan található a galandféreg találkozási helyét egy felszíni barázda, és a vékonyabb izomzat jelzi.
A bélférgesség tünetei
Az ízekre tagolt test, az ízek láncolatának neve a sztrobila. Minden új proglottisz megjelenésével párhuzamosan a régebbiek hátrébb kerülnek, és a bennük található ivarszervek fokozatosan fejletté válnak. Testük védőburka tegumentum az előző taxonoknál megismert alapfelépítéshez hasonló A felszíni szinciciális plazmaréteg számos nyúlványt visel. Ennek elsődleges szerepe feltehetően a felszívó felület növelése. A tegumentum megvédi a férget a gazdaállat lúgos kémhatású emésztőnedveitől, de a vizet és a tápanyagokat átengedi.
A galandférgek a pH szempontjából jó tűrőképességűek.
Galandféreg-fertőzés
Közvetlenül a tegumentum alatt vékony, körkörös és egy vagy két hosszanti izomréteg van. A kültakaró alatti parenchimát külső és belső rétegre tagolják az ott lévő erősebb hosszanti és körkörös hogyan található a galandféreg. Néhány dorzoventrális izomköteg is megfigyelhető. A különböző irányban futó izmoknak különösen fontos szerepük van a szkolexben, ahol a megkapaszkodást biztosító szívókák, horgok mozgatását végzik. Bélcsatornájuk valamennyi fejlődési állapotukban hiányzik, a tápanyagokat teljes mértékben a kültakarón át veszik fel.
Lehetséges, hogy a gazdaállat bélcsövének belső falába befúródó szkolex olyan anyagok felvételére is képes, melyre a proglottiszok nem.
Bactefort használata
A tápanyagok felvételét elősegíti, hogy testük belső ozmotikus koncentrációja alacsonyabb a gazdaállat bélcsatornájában lévő anyagoknál, testfolyadékainál. Testüknek magas a glikogéntartalma.
Hogyan kerülhet féreg az agyunkba? - HáziPatika
A zsírsavtartalom a glikogén anaerob bontásából származik. A gazdaállat bélcsatornájában lévő szénhidrátok fokozzák a növekedésüket és a petetermelést. A hogyan található a galandféreg esetleges hiányát jól elviselik.
Gázcseréjük a kültakarójukon keresztül megy végbe. Az oxigént felhasználják, ha rendelkezésre áll, de az anaerob légzés dominál. A glikogén anaerob lebontásakor széndioxid és különböző szerves savak keletkeznek. A kiválasztó szervrendszer gyűjtőcsatornái a test két szélén, dorzo- és ventrolaterálisan futnak végig, hozzájuk csatlakoznak a lángsejtekben végződő csatornácskák. Minden ízben, annak poszterior végén harántágak kötik össze a ventrális helyzetű hosszanti gyűjtőcsatornákat Egyes fajoknál ez az alaptípus leegyszerűsödhet, míg másoknál — például egyes szívókás galandférgeknél — a főcsatornákon kívül számos további, de hogyan található a galandféreg fejlett csatornák is előfordulhatnak.
Idegrendszerük központja, a szkolexben lévő ideggyűrű- és idegsejtcsoport. Ebből a testbe két hosszanti, jól fejlett laterális, és általában további két dorzális és két ventrális helyzetű, hogyan található a galandféreg mellékidegtörzs indul ki az egyes ízeken keresztül hátrafelé.
Bélférgek, bélférgesség
Minden íz legalább egy harántirányú összekötő ideggyűrűt tartalmaz. A szkolexben a kétlebenyű agydúc a transzverzális komisszúrák révén a legfejlettebb laterális törzsekhez és az ott lévő ideggyűrűhöz csatlakozik. A rosztellumban szintén megfigyelhető hogyan található a galandféreg kevésbé fejlett ideggyűrű Speciális érzékszerveik nincsenek, de a kültakaróban módosult érzékelőcsillók ülnek. Az érett ízek fejlett izomzatot, parenchimát és ivarszerveket tartalmaznak. Az utolsó, legérettebb, esetleg már leváló ízekben viszont gyakorlatilag csak a pete tárolására szolgáló, megnövekedett uteruszt és a parenchimát lehet megtalálni.
Szinte valamennyi galandféreg hímnős. Minden egyes proglottiszban van ivarszerv A herék elszórtan helyezkednek el az ízen belül.
A cirrusz alakja, tüskézettsége faji jellegzetesség. A petefészek többnyire páros, elágazó felépítésű. Az ootype üregéből nyíló uterusz a legtöbb fajnál igen nagy, alakja fajra jellemző alakú, zsákszerű, elágazó vagy hálózatos felépítésű.
A belőle kiinduló vagina az ivarnyíláshoz vezet, rajta a párzás során felvett spermiumok tárolására szolgáló ondótartály lehet. Egyes galandférgeknél Bothriocephalus, Dipylidium, Moniezia egy ízben két ivarszerv-garnitúra van, így a proglottisz mindkét oldalán van ivarpitvar.
A galandférgesség tünetei és kezelése
A hím ivarkészülék általában előbb válik éretté, így a petesejtek megtermékenyítése többnyire egy ízen belül nem megy végbe. Általában két egyed termékenyíti meg egymást kölcsönösen, vagy ugyanazon egyed két hogyan található a galandféreg között történik megtermékenyítés.
A megtermékenyített peték az ivarnyíláson át jutnak ki a külvilágra, vagy a testvégen lévő petékkel telt íz válik le a sztrobiláról.
Azok a fajok, melyek uteruszukból folyamatosan adják le a petesejteket, és így az ízek nem válnak le rendszeresen, hosszúra megnőtt sztrobilával rendelkeznek.
A peték általában igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, gyakran hónapokig fertőzőképesek maradnak. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi galandféreg fejlődéséhez legalább egy, és általában gerinctelen köztigazdára van szükség.
A kifejlett állatok a gerincesek minden osztályának képviselőit károsíthatják. Az emberek is fertőződhetnek.
Hogyan kerülhet féreg az agyunkba?
Erre főleg a trópusi területeken, a paraziták fejlődéséhez kedvező táplálkozási szokások és a higiéniás körülmények miatt kerülhet sor.
Tagolatlan galandférgek Caryophyllidea Az ide tartozó fajok teste a többi galandféregtől eltérően nem ízekből áll, hanem tagolatlan, szalag alakú. Fejükön valódi értelemben vett szívógödröket, szívókákat nem viselnek. Az elülső testvég formája legyezőszerűen kiszélesedő, gyakran csipkézett.
Főleg édesvízi halak élősködői. Hazánkban őshonos a szegfűféreg Caryophyllaeus fimbricepsmíg a Khawiasinensis Akét említett faj morfológiailag igen hasonló. Kiszélesedő feji végük fodrozott, virágszirmokra emlékeztető nyúlványokat visel. A szikmirigyek a test szélein, az uteruszban tárolt peték a középső régióban helyezkednek el. Köztigazdával fejlődnek. Aférgek a halak bélcsatornájában élnek, ahonnan a petéik a bélsárral jutnak ki a vízbe.
Navigációs menü
Akialakuló lárva coracidium a csővájó férgek, leggyakrabban a Tubifex tubifex testébe kerül, ahol belőle a procercoid, majd a plerocercoid lárva jön létre. Ahal testébe a fertőzött Tubifex elfogyasztásával kerül be a plerocerkoid lárva.
Aféreg a hal bélcsatornájában éri el az ivarérettségét. Abélben hámsérüléseket bélgyulladást okoz, a halak lesoványodnak, súlyosabb esetben a fiatal halak elhullanak. A szívógödör falában nincs jól fejlett, erős, elkülönült izomzat, az csak a bőrizomtömlő kismértékben módosult része.
A galandférgesség tünetei
A sztrobilát felépítő ízek többsége hogyan található a galandféreg fejlettségi állapotban van. Egyes fajoknál a test tagolatlan, az ízek határa elmosódott. Az uteruszuknak általában a ventrális oldal középvonalában külön kivezető nyílása van. Fejlődési ciklusuk során petéik a végleges gazda bélsarával kerülnek a vízbe.
Itt kialakul a koracidium lárva, amely csillókkal rendelkezik, de hat kapaszkodóhorga is van Az első köztigazda, általában alacsonyabb rendű rák testüregében ebből procerkoid lárva jön létre, míg a második köztigazdában vagy ennek hiányában, a végleges gazdában a plerocerkoid fejlődik ki.
