Mi a neve a parazita nyílásának, Fonálférgek – Wikipédia
Tartalom
Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles.
Fonálférgek
Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi — elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez. Az életmódjuk nagyon változatos. Ragadozók, szaprofiták, külső és belső élősködők, sőt a moszatokkal szimbiózisban élők is megtalálhatók közöttük.
Parazita nyílás
Testfelépítésük közös jellemzője az egyrétegű hám kültakaró , melyen életmódtól függően vékonyabb vagy vastagabb belső élősködőknél speciális szerkezetű kutikula lehet. Jellegzetes mozgásukat, a féregmozgást a bőrizomtömlő hozza létre. A táplálkozásukra a háromszakaszos bélcsatorna a jellemző a laposférgeknél csak kétszakaszos vagy elcsökevényesedik. Az emésztésük a fejlettségtől függően vagy sejten belüli és kívüli, vagy csak sejten kívüli, az emésztőenzimeket a tápcsatorna falának mirigysejtjei termelik.
Férgek, kukacok az élő testben...
A gázcseréjük többnyire a testfelületen át , diffúzióval történik. Az anyagszállításuk nagyon változatos: az mi a neve a parazita nyílásának sejtről sejtre történő átadásától a nyílt keringési rendszeren keresztül a zárt vérkeringésig minden változat megtalálható. A bomlástermékeket vesécske típusú kiválasztószerveikkel a testüregből, a testfolyadékból távolítják el. Testük működését az egyes törzsekben különbözőképpen megjelenő, a hasi oldalon kialakult dúcidegrendszer szabályozza.
A szaporodásuk ivarosan, ivarsejtekkel történik.
Hímnős és váltivarú képviselőik egyaránt előfordulnak. Jó regenerálódóképességüket kihasználva ivartalan módon kettéosztódással is szaporodhatnak.
Talajban élő férgek | Körinfo
Az a gyártó mérgező a parazitáktól is nagyon változatos. A közvetlen fejlődés mellett — különösen a belső paraziták esetén — jellemző a több köztes gazdán keresztüli közvetett, átalakulásos fejlődés. Jelentőségüket mutatja, hogy hatalmas tömegben képesek elszaporodni, ami az ember számára előnyös, de hátrányos is lehet. Számotokra már ismert, hogy az élősködő vagy parazita régiesen: élősdi egy másik faja gazdafaj egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik.
Tartalomjegyzék
Az ember leggyakoribb parazitái a parazita férgek - helmintek. Ezen fertőzések népi elnevezése a gilisztásság.
A parazita férgek közel faja képes megtelepedni az ember szervezetében. A legtöbbjük a Laposférgek törzséhez vagy a Fonálférgek vagy Hengeresférgek törzséhez tartozik.
Ártalmatlantól a halálos garázdaságig
Laposférgek törzse. A laposférgek nevüket testük háti—hasi lapítottságáról kapták.
Jellegzetes szerveik alakultak ki. Testüregük nincs, szerveik közötti teret kötőszövet tölti ki. Kétszakaszos, egynyílású bélrendszerük szájnyílása a hasi oldal közepén található, és a garatban folytatódik.
A második szakasz dúsan elágazva — a bélüregben részben megemésztve — a sejtekig szállítja a tápanyagokat. Az emésztés a bélfal sejtjeiben fejeződik be, és a bélrendszer a test többi sejtjének adja át a hasznosítható molekulákat.
Ebben a törzsben is a testfelületen át, külön légzőszerv nélkül zajlik a gázcsere.
- A paraziták ártalma és haszna
- Parazita férgek | Sulinet Hírmagazin
- Paraziták okozta kiütések
- Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak.
- Magyarra átültette és kibővítette: dr.
- Fonálférgek – Wikipédia, Parazita nyílás
- Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
Kiválasztásuk elővesécskével lángzósejtek, lásd a szervrendszereknél történik. Dúcidegrendszerük központja páros agydúcból és két hosszanti idegkötegből áll.
Ezekből indul ki a környéki idegrendszer hálózata.
Talajban élő férgek
Általában hímnős állatok, többnyire belső megtermékenyítéssel. A laposférgek legősibb formáit az örvényférgek osztályában találjuk. Ezek az állatok édesvízben és tengerekben, esetleg nedves talajon szabadon élnek. Nevüket a kültakarón található csillók csapkodásával létrejött örvényekről kapták.
A ragadozó vagy szaprofita szabadon élő állatoknak az őseiből alakultak ki a leegyszerűsödött szervezetű laposférgek. A külső vagy belső élősködő mételyek, illetve a belső élősködéshez teljesen alkalmazkodott galandférgek. A mételyek szájnyílásuk elhelyezkedésével és a szívógaratjukkal alkalmazkodtak az élősködéshez.
A szájnyílásuk a test feji végén található, és az anyagok elszívását, a gazdaélőlényre való rátapadást segíti.