Paraziták mikroorganizmusok. OTSZ Online - A paraziták parazitái
Az orvosi mikrobiológia határozott fokozati különbséget tesz az élosködo paraziták mikroorganizmusok és kórokozó patogén fajok között, tehát lehet parazita egy mikroorganizmus, de nem vált ki kóros elváltozást.
A növényvilág sokszínuségét bizonyítja, hogy a paraziták mikroorganizmusok, vírusok és a gombák között is találunk növényi parazitákat pantogéneket. Legnagyobb jelentoségük a gombáknak van, tekintve változatos fejlodésüket és számukat. Kevésbé jelentosek a baktériumok és a vírusok.
A vírusos növényi megbetegedések száma nagyobb, paraziták mikroorganizmusok a bakteriális megbetegedéseké. A baktériumos megbetegedéseket a kiváltott hatás szempontjából négy csoportra osztjuk fel: Nedves rothadás Tumoros megbetegedés Lokális paraziták mikroorganizmusok, foltosság Nedves rothadás következtében a kiváltó baktériumok extracelluláris enzimjeikkel kioldják a megtámadott növény sejtjeit összetartó pektinállományt, ennek következtében szeparált növényi sejthalmaz keletkezik.
A felbomló paraziták mikroorganizmusok megtelepednek a szaprofita baktériumok és gombák is. A fehérjebomlással ammónia szabadul fel, mely a még éppen maradt szomszédos sejteket tovább károsítja. A rothadó növényt jellemzi a kellemetlen szag.
A szag azonban nem a kórfolyamatot paraziták mikroorganizmusok tevékenység követeztében jön létre. Ezt úgy derítették ki, hogy a kórfolyamatot kiváltó baktériumokkal izoláltan fertoztek, és ekkor a szag nem volt észlelheto. A szag másodlagos fertozésbol ered, azonban paraziták mikroorganizmusok a természetben nincsen izolált állapot, így hozzá tartozik a kórfolyamathoz.
A vezeto edénynyalábok megbetegedése úgy következik be, hogy bizonyos kórokozó baktériumfajok behatolnak, ott elszaporodnak, és a szaporodásuk következtében elzárják a nedvkeringést. A megtámadott növény nedvkeringésének elzárása a növény kipusztulásához vezet. A növény merisztéma-szövetébe behatolt baktériumok tumoros megbetegedést okoznak.
Sejtnövekedési anyagot termelnek, aminek hatására képzodik paraziták mikroorganizmusok daganatos vagy tumoros elváltozás.
Az elváltozás mérete a növény fogékonyságától illetve a kórokozóktól függ. Számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy a paraziták mikroorganizmusok illetve állati tumor között van-e bármiféle kapcsolat, azonban az állati, emberi tumor létrejöttét sokkal bonyolultabb körülmények eredményezik.
Customer reviews
A paraziták mikroorganizmusok a baktérium behatolási helyén bizonyos lokális lézió, foltosság alakul paraziták mikroorganizmusok, pl. A bakteriális és vírusos növényi megbetegedésekért a leggyakrabban a rovarok tehetok felelossé.
Általában mechanikailag terjesztik a fertozo baktériumot és vírust azáltal, hogy rágószerveikkel roncsolják a növényt. Épp növények is fertozodhetnek, a talajvíz által. A talajban lévo fertozött víz a növény gyökerein szívódik fel. A víz mellett egy másik gyakori hordozó a szél, amely foleg bakteriális fertozések terjesztésében jelentos, vírusok terjesztojeként kevésbé gyakori.
Menü Kórokozók jelenléte a szervezetben Nem is gondolnánk, hogy mennyi nemkívánatos parazita használja testünket. Ha nem fordítunk rá megfelelő figyelmet, súlyos betegségek okozói lehetnek. Minden patogén, ami számunkra káros!
A vírusok akár a pollennel is terjedhetnek. A növény megroncsolt felületén megjelenhetnek gombás fertozések. A gombás megbetegedések elofordulásának lehetosége a növény legyengülésével, elöregedésével egyenes arányban megnövekedhetnek.
A parazita jellegu gombák sok esetben az egészséges növényt támadják meg.
Kórokozók jelenléte a szervezetben
A támadás a sztómán, epidermiszen, virágzaton, és gyökérzeten egyaránt eloforduló, gyakori jelenség. Két fo típust különböztethetünk meg: ekto- és endoparazitákat. A két fo típus között sok paraziták mikroorganizmusok ismerünk.
A lisztharmat-félék tipikus endoparaziták, melyek a növényeken élnek és a kutikulán keresztül bocsátják be a növénybe a hausztóriumaikat. Az endoparaziták a növények itercellurális járataiban élnek, és innen bocsátják hausztóriumaikat a sejtekbe.
Az élosködo gombák legnagyobb része endoparazita.
Agro-ökológia
A gombák parazitizmusának két szélsoséges fokozatát ismerjük. Megkülönböztetünk alkalmi parazitákat, valamint a szigorú, vagy obligát élosködoket.
Paraziták mikroorganizmusok parazitának nevezzük, azokat az élosködoket, melyek nem válogatnak a növények között. Variációs statisztikával lehet kiértékelni, hogy egy gombafaj a pleofág parazitáktól eltéroen differenciáltságot mutat-e a különbözo növények paraziták mikroorganizmusok.
A mikrobák spontán mutációja miatt gyakran olyan újabb változatok alakulnak ki, amelyek az addig paraziták mikroorganizmusok fajokat is megtámadják. További fokozatot jelent a gazdanövény változásával, vagy gazdacserével járó parazitizmus. A legismertebb a rozsdagombák közé tartozó fekete rozsda Puccinia graminis parazitizmusa. A fekete rozsdagombának a talajban áttelelt spórája tavasszal a diploid teleutospórából kicsírázva redukciós osztódás után létrehozza a bazidiospórkat, amelyek a szél útján a sóskaborbolya levelei felso részére jutva kicsíráznak.
A fertozés után piknidium-forma keletkezik, és létrehozza a piknokodiumokat.